A csoki készítése.
Érdekes és vicces elgondolás, amit persze nem kell komolyan venni! De gondoljatok csak bele...
A csoki egészséges, hiszen kakaóból készül. A kakaó pedig kakaóbabból készül, és a kakaóbab zöldség... A zöldségek pedig egészségesek! Tehát
a csoki egészséges!
Na de íme egy cikk, hogy hogyan készül eme nagyszerű finomság:

A jó csokoládé titka a kifogástalan nyersanyag. A kakaó feldolgozása a szürettel kezdődik. Egész évben szüretelhető a kakaófa, amely az első 2 év után, csaknem 50 éven át hozza folyamatosan a gyümölcsét (a kukoricáját, ahogy a helyiek nevezik). A feldolgozás legfontosabb és egyben legkényesebb művelete a fermentálás. Ettől függ a csokoládé minősége. A termésből kikapart magokat az azokat körülvevő édes, szaftos gyümölcsvelővel együtt fermentáló farekeszekbe vagy fahordókba töltik. Háromszor 48 órán át erjesztik, s közben védik őket a közvetlen napsütéstől és a széltől. Ezután következik a szárítás (3-4 nap), amit szigorúan fatepsikben végeznek, mert betonfelületen túl gyorsan kiszáradnának a magok, aszottak lennének, s elvesztenék szép vese formájukat. Szárítás után a baboknak már csoki illata van. Végül szelektálják a szemeket minőség és nagyság szerint.

Dél-Amerikában a csokoládét nagyüzemi és házi körülmények között egyaránt készítik. Még mielőtt tovább mennénk, szeretném tisztázni, hogy most nem a táblás csokiról van szó, hanem a főző csokiról. Itt ugyanis nem annyira eszik, mint inkább isszák a csokoládét! Még a spanyol nyelv is különbséget tesz a táblás csoki és a főző csokoládé között, míg az előző a chocolatina, addig az utóbbi a chocolate.
Sokan előnyben részesítik a házilag készített nyers, főző csokoládét, abban bízva, hogy az finomabb és olcsóbb. Házi körülmények között a szárított kakaóbabot a piacon veszik meg, melyet egy vastagfalú fém edényben, lassú tűz felett pörkölnek meg. Ezután szemenként megtisztítják őket a héjuktól, ami a pörkölésnek köszönhetően könnyen lemorzsolható. A héjától megszabadított kakaóbab olyan, mint egy márvány kavics. Ezután következik a darálás, amely igen komoly fizikai munka, ha csak kézi daráló van otthon. A darált kakaót ezután összekeverik ugyanannyi vagy max. kétszer annyi cukorral, esetleg egy kevés fahéjjal, ill. szegfűszeggel, majd az egész keveréket még egyszer átdarálják. A feloldódó kakaóvaj miatt az így kapott massza nyers csokitésztára emlékeztet. Szükség esetén egy nagyon kevés forró vizet adnak hozzá, hogy jobban formázható legyen. Hogy mindegyik csokigolyó egyformára sikeredjen, egy pici, kb 5 cl-es mérő pohárba tömködik a csokimasszát, mely a feloldódó kakaóvajnak köszönhetően ezután könnyen kicsúsztatható belőle. A pohárformájú csokitornyocskákat ezután gyors mozdulatokkal a két tenyér sima, kerek golyóvá varázsolja. Az elkészült golyócskákat zsírpapírral bélelt tepsibe teszik, majd néhány órára száradni hagyják őket.



A csoki készítés szokását Kolumbiában volt alkalmunk megtapasztalni. A forró csokit minden háztartásban az erre a célra kapható alumínium kancsóban főzik "fele tej - fele víz" arányban és egy csillagformában végződő fakanállal „turmixolják” össze, amiáltal a kis csokoládé darabkák szétverődtek a tejben és egy sima, finom italt kapunk.... Egy csésze csokihoz egy rúd, vagy golyó főző csokit használnak fel, ami ízlés szerint csökkenthető, vagy növelhető. Kolumbiában főleg reggel isznak csokoládét, de nem ritka, aki uzsonnára (amit itt „tizenegyórainak” mondanak és du. 3 órakor fogyasztják:), vagy akár vacsorára is ezt preferálja. A csokoládé mellé szívesen fogyasztanak édes piskótát (ponque), kalácsfélét, vagy kekszet. Az is általános errefelé, hogy a forró csokoládéba egy darabka sajtot tesznek, mely kissé olvadtan várja jobb sorsát a csésze alján. Még ma is találni olyan helyeket, főleg a falvakban, ahol a csokiba frissen leölt marhaszemet tesznek, hogy az dúsabb, zsírosabb legyen.
És miért is annyira jó a csokoládé, azon kívül, hogy finom?
Nem tartalmaz koleszterint. Rendszeres fogyasztásával a csokoládéban található antioxidánsok hozzájárulnak a szív és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez.
A csokoládé (és itt nem a boltokban kapható táblás csokiról van szó, hanem a nyers főző csokiról) azon élelmiszerek egyike, amely a szervezetünket a legjobban támogatja. Magas a szerotonin tartalma, a „küldő” idegsejtek legjobb karbantartója, és energiával lát el egész napra.
A, E, B1, B2, B3 vitaminokban, rostokban, proteinben és ásványi anyagokban gazdag. Jelentős réz és magnézium forrásunk, amely az egészséges csontképződéshez nélkülözhetetlen. A csokoládé magas polifenol és flavonoid tartalmú, ezért a szervezet kiváló antioxidánsa és rákellenes szere.
A kakaópor a csokoládéból kerül kivonásra csökkentett kakaóvaj tartalom mellett, és már csak szerény mértékben tartalmazza a teljes csokoládé tápláló értékeit és nem tudja ugyanazt a védelmet nyújtani a szervezetnek, mint a főző csokoládé.
Írta: Vass Éva, 2008. szept. 5.
Fotók: Vass Éva
És hogy TE hogyan tudsz készíteni csokit? Rákerestünk:
Milka-csoki házilag recept
Hozzávalók:
fél kg. cukor
2 dl. tejszín
10 dkg. teavaj
25 dkg. zsíros tejpor/ túrista 2 zacskóval/
3 púpos evőkanál kakaó
2 cs. vaniliás cukor
Elkészítés:
A fél kg. cukrot a tejszínt és a vajat lassú tűzön 6-8 percig főzzük.
a tejport, a vaniliás cukrot, és a kakaót egy külön edényben összekeverjük.
Amikor ez is megvan, a két félt összekeverjük, és egy folyékony masszát kapunk.
Én egy lapos sütőlapra teszek alufóliát, és erre öntöm a masszát. egyenesre simogatom, és egy vonalzóval felkockázom./Úgy, mint az igazi csokit/
Amikor kihült, reggelig hűtőbe teszem. Másnap csokitáblákra méretezem, és fóliába csomagolom.
/Kb. 11 tábla lesz belőle/
Tanácsok:
Nagyon finom, az unokáim imádják, és sokkal olcsóbb, mint az igazi.
Elkészítési idő: 20 perc